Ember és ascaris
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Orsóférges fertőzés ascariasis Az emberi megbetegedéseket okozó orsógiliszta Ascaris lumbricoides pontos leírása Carl Linné nevéhez fűződik.
Ascariasis. Orsóférges fertőzés – Wikipédia
A fonalférgek közé tartozó, nagy termetű, centiméteresre növő fehér színű féreg a földigilisztához hasonlít. Hím és nőstény alakja van, megtelepedésének helye a vékonybél. Az egész világon előfordul, de a nedves, meleg éghajlaton gyakoribb, mert az ottani környezet kedvezőbb számára.
Terjedésében szerepe van a személyi higiénének és a szociális körülményeknek. Közvetlenül emberről emberre nem terjed, mert petéi csak akkor tudnak kifejlődni, ha érési folyamaton esnek át, s ehhez a talajba kell jutniuk. Az ilyen módon hogyan lehet megölni a parazitákat egy személyben férgeket a parazitológiában geohelmintnek",földi féregnek" nevezik.
Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése
Terjedését a talajjal való érintkezés segíti, ebből következően vidéki környezetben, s ott is elsősorban a gyerekekben gyakoribb. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a Földön körülbelül 1,4 milliárd orsógilisztával fertőzött ember él. A fertőzöttek zöme dél-ázsiai, a távol-keleti és az afrikai országok lakója.
Egyes országokban a fertőzöttek ember és ascaris az 50 százalékot is eléri.
Orsóférgek – Wikipédia
Egy részük krónikus orsóférgességben szenved. Az Egészségügyi Világszervezet a helyi egészségügyi hatóságokkal együttműködve néhány afrikai országban négyhónaponként ismételt gyógyszeres kezeléssel igyekszik megakadályozni az orsógiliszta és más bélférgek - az ostorgiliszta Trichuris trichiura és a bányaféreg Ancylostoma duodenale - terjedését.
Az iskolások körében végzett gyógyszeres kezeléssel próbálják elejét venni annak, hogy a betegség krónikus szakaszba jusson, illetőleg csökkenteni a környezetbe ember és ascaris peték mennyiségét.
Gazdasági számítások igazolják, hogy a megelőzés költségei alatta maradnak a gyógyítással járó kiadásoknak. Európában az orsógilisztás fertőzés kevésbé gyakori, mint a trópusi vidékeken, átlagosan a lakosság százalékát érinti, persze országonként eltérő arányban. Hazánkban a népesség átlagos fertőzöttsége 0,5 százalék körül van.
Az orsóférgesség tünetei
Az orsógilisztás fertőzés a hegyes-dombos vidékek hátrányos helyzetű lakosai körében a leggyakoribb, ott egyes gócokban eléri a l 0 százalékot is. A vékonybélben élősködő orsógiliszta nősténye centiméter hosszú, a hím valamivel rövidebb.
A fertőzött ember ürülékével távozó ovális peték um a méter milliomodrésze átmérőjűek. A talajra kerülő petékből burkának védelmében kedvező körülmények között - °C-on elegendő nedvesség hatására - két-három hét alatt fejlődik ki a fertőzőképes lárva.
Nyirkos, árnyékos helyen a peték ebben az állapotban három-öt évig megőrzik fertőzőképességüket. Az emberbe úgy juthatnak be ezek a kitartó peték, ha lenyeli őket.
- A bőr állapota és a paraziták
- Navigációs menü Ascaris lárvák a tüdőben Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
- Gyakori megbetegedések, Ascaris felnőtt ember él
- Az uralkodni képes paraziták
A vékonybélben a burok fölreped, s a lárva kibújik. Átfúrja magát a bél falán, bejut az erekbe, s a vérkeringéssel a tüdőbe, majd a légcsőbe, végül a garatba.
Ascariasis - Biology - rgmania.hu
A lárvák vándorlása körülbelül tíz napig tart, s közben 0,2 milliméteresről 1,5 milliméteresre nőnek. Gazdájuk a garatba jutott férgeket újra lenyeli, s azok ismét az emésztőrendszerben találják magukat.
A vékonybélben megtelepszenek, s ott ivarérett orsógilisztává fejlődnek. A kifejlett orsógiliszta nősténye párosodás után tömegesen érleli a petéket, s a fertőzött ember peteürítővé válik.
A fertőzés és a petéknek a székletben való megjelenése között hatvan-nyolcvan nap telik el. Az orsógilisztás fertőzés klinikai tünetei a fertőzés mértékétől és az ember fogékonyságától, valamint a féreg fejlődési szakaszától függően igen változatosak.
A tüdőben vándorló lárvák tömege esetenként meghűlésre jellemző panaszokat okoz, köhögéssel, hidegrázással és lázzal. Az ilyenkor készített röntgenfelvételeken a hörgők mentén bronchopneumoniára utaló beszűrődések figyelhetők meg.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
A bélbe visszajutó és ott növekvő férgek számuktól függően enyhébb vagy súlyosabb hasi panaszokat okoznak. Jellemző tünet a köldök körüli; gyakran hasmenéssel társuló fájdalom. A legsúlyosabb panaszok akkor jelentkeznek, ha a férgek elhagyják megszokott élőhelyüket, candida paraziták bejutnak a máj vagy a hasnyálmirigy vezetékébe, és elzárják azokat.
Mit lehet tenni paraziták ellen? Hogyan vehetjük észre és pusztíthatjuk ki?
Megesik, hogy az orsógiliszták átfúrják a bél falát, és hashártyagyulladást okoznak. A nagy számban élő férgek bélelzáródást is okozhatnak. Mind a tüdőben, mind a bélben fejlődő férgek kelthetnek allergiás tüneteket, köhögési rohamokkal, bőrkiütésekkel.
A hosszan tartó, ismételt orsógilisztás fertőzés, főleg, ha gyerekkorban éri az embert, kedvezőtlenül hat a testi fejlődésre, és rontja a betegségekkel szembeni ellenállóképességet. Az orsóférgesség gyógykezelésére a mebendazol- és az albendazol-készítményeket használják. A parazitológiai diagnózis alapja ember és ascaris szabad szemmel is látható férgek azonosítása, illetőleg a székletben található peték mikroszkópos kimutatása. Az élősködő terjesztője a fertőzött ember, aki a székletével ürített féregpetékkel szennyezi a talajt.
A petéket tartalmazó talajpéldául a tisztítatlan zöldség elfogyasztásakor a szájba juthat.
Mit lehet tenni paraziták ellen? Hogyan vehetjük észre és pusztíthatjuk ki?
Ebből következik, hogy egy-egy terület fertőzöttsége közvetlen összefüggésben van a helyi környezet- és település-egészségügyi állapotokkal, és magyarázatot ad arra is, miért nagyobb az orsóférgesség gyakorisága bizonyos gócokban.
Ahol egyszer a talaj fertőződésével kialakult egy góc, ott évtizedekig nagyobb az újrafertőződés kockázata. A fertőzés megelőzésében sokat segíthet az egészségügyi felvilágosító munka, mert figyelmeztet a székletszóródással járó veszélyre valamint a személyi higiéné fontosságára.
A gócok felszámolása érdekében fel kell kutatni a fertőzést közvetítő személyeket, és gondoskodni kell gyógykezelésükről.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon nagy eredményeket értünk el az ostorgiliszta Trichuris trichiura és az orsógiliszta Ascaris lumbricoides fertőzési gócainak felszámolásában.
